Magyarország uniós tagsága óta leglátványosabb és talán legsikeresebb tematikus éve az idei volt, amelyben az EU az önkéntesség gyakorlására szólította fel tagállamait. Egyébként ez a szervezet egyik igen fontos alapelve, amelynek a gyakorlásával egyebek között a társadalmi szolidaritást lehet erősíteni, amire világunknak egyre nagyobb szüksége van.

Hazánk számára akkor kezdődött a meghirdetett önkéntességi év, amikor átvettük az Uniós elnökségi feladatokat is. Az Önkéntes Központ Alapítványnál az iránt érdeklődtünk, hogy országos szinten miként összegezhető az esztendő. A szervezet ügyvezető igazgatója a társadalom folyamatossá vált figyelmét hangsúlyozta ugyan, de mint megjegyezte, a hazai önkéntesség Magyarországon nem 2011-ben kezdődött és nem gondolja, hogy az országos programfolyamot elsősorban az EU-s év duzzasztotta. F. Tóth András úgy látja, a jelenségnek sok oka van, de a számszerű gyarapodás mellett figyelembe kell venni: négyféle célja van az egyre inkább "combosodó" mozgalomnak, - amelynek megvalósítására eddig 18 megyei önkéntes centrum jött létre - és ezek közül csupán egyetlen egyet, a társadalom figyelmét sikerült örvendetes szintre emelni, olyannyira, hogy a figyelemfelkeltés a közbeszéd részévé vált. És bár igaz, hogy tíz év alatt - az önkéntesség 2001-ben meghirdetett nemzetközi évétől kezdődően - a különböző társadalmi szereplők példája alapján egyre több ember döbben rá az önként vállalt feladat jelentőségére és válik maga is résztvevővé. De azt is látni kell, hogy szervezeti szinten lassabban mennek a dolgok, nehézkes az önkéntesek fogadásához szükséges feltételek megteremtése. 

 

Kérdésemre F.Tóth András elmondta, a fogadó szervezetek program-minőségét még fejleszteni kell, illetve lehet, hogy jogszabályilag is rendezni szükségeltetik az állam pénzügyi támogatásának kérdése. Szerinte ebből az állam nem vonulhat ki, mellesleg a nyugati példák is azt igazolják, hogy ott jó, hatékony az önkéntesség, ahol Az említett négy feladat közül az utolsó, az önkéntesség elismerése illetve annak elismertetése. Kihagyhatatlan azonban annak a ma még meglévő felfogásnak a megváltoztatása, amelynek képviselői hóbortosként, esetenként bolondként kezelik azokat az embertársaikat, akik ingyen vállalkoznak hasznos, sokak számára fontos tevékenység végzésére. Fontos megértetni velük, hogy nem csak ad az önkéntes, hanem nyer is. Például társasághoz, valahova, valakikhez tartozást. De legalább ilyen jelentős tud lenni az is, hogy az önkéntes különböző dolgokban ki tudja próbálni magát. 

 

Természetesen a tematikus év lezárásával az Önkéntes Központ Alapítvány számára nem zárul le semmi. Szakmai koordináló szervezetként folytatja a megyei szervezetek munkájának segítését, hiszen a legkülönfélébb ágazatokat érintő programok minőségi fejlesztése most indul be igazán. Nem lebecsülendő persze a megyei Önkéntes Centrumok eddigi munkája sem, hiszen kezdeményezésükre valósult meg az "Önkéntes Turné", az "Önkéntesek Napja", az "Önkéntes Roadshow", valamint a "Te szedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért" elnevezésű program, amelyben 500 település 160 ezer lakosa vett részt és több millió köbméter szemetet gyűjtött össze. Az ügyvezető igazgató fontosnak tartotta megemlíteni: szerinte a jövő nagy kérdése az, hogy a Centrumok munkáját kik és miképpen fogják majd finanszírozni? Munkájuk folyamatosságához a forrásokat kizárólag helyi szinten nem lehet előteremteni.

 

Megkérdeztem, a gazdasági illetve pénzügyi válság milyen hatást gyakorol az önkéntesség programjára? 

 

A hatás kétirányú, amelyek talán erősítik majd egymást illetve a közösségkovácsoló erőket - hangzott a diplomatikus válasz, megtoldva a következőkkel. Kényes terület annak az eldöntése például, hogy hol az önkéntesnek átadható feladat határa. Ha beszélünk róla, ha nem, tény: sok intézményben már most potenciális veszélyforrásnak tekintik az ingyen dolgozó önkéntest. Szabályozás persze van: egy 2005-ös törvény alapszinten rendezi a viszonyokat, az önkéntes jogi státusza tehát megfogalmazott. De mert egy-egy intézményt igen sokféle szabály, rendelet mozgat, szükség lenne a jelzett jogi halmaz harmonizálására, ami jelenleg hiányzik. 

 

Jó hírnek mondja az ügyvezető igazgató, hogy az EU évnek köszönhetően megkezdődött a Nemzeti Önkéntes Stratégia kialakítása, amit január 5-éig észrevételeznek a különféle üzletemberek illetve egyházi és civil szervezetek. Ez a dokumentum helyreteszi a kérdést és még az is elképzelhető, hogy meghatározza a pénzügyi vonalat. 

 

Az Önkéntes Központ Alapítvány a közelmúltban (ÖKA) - immár harmadik alkalommal - 2011-ben is elismerésben részesítette az ország legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó önkénteseit. A hat tagú zsűri 60 pályázatból választotta ki a nyerteseket. Az Év Önkéntese Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület önkéntese lett. Az Év Önkéntes Programja -díjat a civil szervezeteknek szóló kategóriában a KÖZ-Pont Ifjúsági Egyesület, a vállaltoknak szóló kategóriában pedig a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kapta. A Budapest Bank Esélyegyenlőségért különdíját Lakatos Györgyinek, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány önkéntese vehette át.

 

 

Forrás: Szabó Iréne / Népszava

ÖKA külső menü