Az utrechti 6 napos rövid
távú közös képzési eseményen a SoVol Erasmus+ projekt munkatársai vettek
részt. A SoVol rövidítésre hallgató Erasmus
+ KA2 partnerségi uniós projekt (contract number: 16/1/KA204/22920) során a
partnerszervezetek (Szlovákia, Románia, Lengyelország, Hollandia, Horvátország,
Magyarország) célja, a közép- és kelet- európai szociális szektor kapacitásának
fejlesztése önkéntes programok révén. A három éves projekt során a projekt
partnerek feltérképezik az országaikban már meglévő tudást, tapasztalatot
gyűjtenek a holland rendszer által jelenleg működő önkéntes gyakorlatból. Az
összegyűjtött agyagokból olyan hasznos szakmai anyagot készítenek, mely
segítségével bármely szociális intézmény képes lesz önkénteseket fogadni az
intézményében szakszerű módon.
A 6 napos szakmai programot a Movisie – Hollandia szociális
fejlesztési központja és az ÖKA közösen készítették elő a további partnerek
igényeinek figyelembevételével.
A látogatás célja a munkatársak
közös, rövid távú képzése volt mind a holland önkéntesség mind pedig a holland
szociális innovációk terén. Emellett azonban lehetőség nyílt az egymástól való
tanulásra is, mely minden résztvevő számára nagyon sok új kompetenciát
biztosított. Wilhelm de Gast, a Movisie munkatársa kiváló tréninget tartott a
holland szociális intézményekben található önkéntes programokról valamint a
rendszer átalakulásáról. A centralizált intézményrendszer felbomlott és a
korábban elszigetelt társadalmi csoportokat újra a társadalomba integrálták,
mely számos új feladatot és lehetőséget hozott magával. Ennek egy kiváló
példája volt a 850 aktív önkéntest foglalkoztató 3000 klienst kiszolgáló Reinaerde
Atelier/ de Loeff, mely szociális intézmény
Utrecht központjában működtet egy kézműves boltot, ahol megvásárolhatóak a
fogyatékkal élők által készített termékek. A dolog pikantériája abban rejlik, hogy
a boltból nyílik az a műhely is, ahol éppen aktuálisan készülnek a gyertyák,
papírmasé tárgyak önkéntesek támogatásával.
Ez a nappali foglalkoztató műhely
nemcsak hátránnyal élőket, de számos nemzetiséget is egyszerre tanít és
fejleszt a különböző munkafázisok betanítása és kivitelezése révén.
A szociális munkások kliensekhez
való hozzáállása valóban megható volt, a szellemi fogyatékos klienst kérte fel,
hogy angolul mutassa be az ott folytatott munkáját, végtelen türelemmel és támogatással
bátorítva őt. Az egyik önkéntes úgy került ide, hogy az utcán sétálva látta meg
az üzletet és műhely, megkérdezte, hogy jöhet-e, s azóta több éve rendszeresen
jön segíteni.
Számunkra meglepő az önkéntes
menedzsment rendszer, ami igen érdekes következtetésekre adhat okot: két
önkéntes koordinátor van az egész intézményben, területileg felosztva maguk
között az intézményt. Az önkéntes koordinátor a helyi „job holder”- nek
nevezett önkéntes mentor feladatokat ellátó szociális munkással tartja a kapcsolatot.
A helyi teamekből választják ki a „job-holder”-eket, akik a munkájuk mellett az
önkéntesek toborzásával, betanításával és mentorálásával is foglalkoznak az
egész team-re vonatkozólag.
Az Utrechti Önkéntes Központban minden projektpartner szivacsként szívta
magába a központ vezetőjének beszámolóját. A legizgalmasabb téma a
neighbourhood approach volt, mely szerint az Önkéntes Központ proaktív módon
van jelen a helyi közösségekben, kimegy egy számára kijelölt környékre, ahol
felveszi a kapcsolatot minden intézménnyel, szomszédsági kezdeményezéssel és
összeköti őket, nem várakozva arra, hogy majd jönnek önkéntes keresni a
Központhoz.
A serial volunteer – sorozat
önkéntes egy olyan fogalom, mellyel korábban nem találkoztunk. Legújabb trend
az, hogy az önkéntesek nem kötelezik el magukat egy egy önkéntes tevékenység
vagy szervezet mellett, hanem ad hoc módon kipróbálják magukat különböző
tevékenységekben egymás után.
Az Önkéntes Központ újszerű
látásmódban közelíti meg a potenciális önkénteseket, nem azt mondja, hogy
gyere, legyél önkéntes, hanem az az üzenetük, hogy mindenki hozzá tud járulni
valamilyen módon a társadalom fejlődéséhez, mi az amivel te hozzá tudnál járulni.
Az újfajta hozzáállást az önkénteseket kereső szervezetek felé úgy közvetítik,
hogy ne azt vizsgálja a szervezet, hogy mire kell neki önkéntes, hanem, hogy
mik az önkéntesek igényei – ezzel próbálják bevonzani a segítségre kész
embereket.
Szerencsénk volt egy idősek
otthonát is meglátogatni, ahol különleges betegekkel is foglalkoznak. Az Atlant
gondozó otthonban a Huntington, demens és Korsakov kórban szenvedőket is
kezelik. 900 kliensre 1400 alkalmazott és 800 önkéntes jut. Természetesen
különböző egységekben vannak elhelyezve az idősek és a betegek is, így ez szám
nem korlátozódik egy területre. Az önkéntes manager egy Atlantis nevű adatbázis
kezelő segítségével tartja nyilván az önkénteseket. A munkáját egy teljes
munkaidőben önkénteskedő asszisztens segíti. Itt ismerkedtünk meg az informális
gondoskodás (informal care) ellentmondásos szerepével. Mivel az állam egyre
inkább kivonul a szociális ellátásból, azt az állampolgárokra hárítva, jelenleg
hatalmas vitákat kiváltó téma ez országszerte. A szociális ellátásba került
klienst számos családtag veszi körül, akik szintén részt vesznek a gondozásában,
az ő szerepüket és helyüket próbálják meghatározni és előtérbe helyezni,
egyenlőre nehéz megtalálni a minden részvevő számára oly érzékeny egyensúlyt.
Itt hallhattuk azt is, hogy a klienseknek is van tanácsuk (client council),
melyet bevonnak, sőt már szinte ez alapján alakítják a szolgáltatásaikat, ezzel
is tükrözve azt az alapvető személetet, amit az egész tartózkodásunk során oly
szembetűnő volt, mégpedig az a szemlélet, hogy nem a kliensért, hanem a
klienssel közösen!
Agora hálózatán keresztül önkéntes koordinátorokkal tartottunk egy fórumbeszélgetést,
mely nagyon sok, gyakorlati szakmai tudást adott a projektben kidolgozandó
intellektuális kimenetekhez. Legfontosabb üzenetük, hogy az önkéntes
koordinátornak fontos feladata és emiatt tanulandó kompetenciája a menedzsment
felé történő lobbizás az önkéntes program érdekében, melyre mindenképpen kell
költségvetést allokálni.
A Hollandiában megszerzett tapasztalatokat
a SoVol projekt keretében beépítjük a szociális
intézmények részére kialakítandó képzési és felkészítő anyagokba, így
közép- kelet Európába is becsatornázódik az itt megszerzett tudás.
A projektről részletesen itt olvashatnak: SoVol projekt.